Világosság
Izgalmasan indul olvassátok el!;)
1.fejezet A megváltó
Sötét volt az éjjeli fény , a hold sugarai csak egy kicsit világították meg a földet.Valaki jár az erdőben.Egy asszony rohan , egy gyermeket fog a kezében , utána egy vérfarkas rohan.Az asszony megbotlik egy kiemelkedő faágban , de a gyermeket nem ejti el.Gyorsan feláll és fut tovább.Egy folyóhoz ér.Megpuszilja a kicsi homlokát és polyájával együtt egy kis kosárban elinditja a folyón.A kicsit viszi a folyó és sír , ekkor odaér az asszonyhoz a vérfarkas és egy sikitás hallatszik , mintha a kicsi tudta volna baj lesz ha tovább sír , hirtelen abbahagyta a sírást , csak nagy könnycseppek úsztak lefelé a kis arcán.Tudta , hogy egyedül van , hogy többé már nem védi meg senki.Pár óra múlva partra sodorta a folyó.Szépen , óvatos "lerakta". Egy nő már régóta várhatott ott , felvette a csecsemőt és megsimogatta kedves kis arcát.Aztán előtűnt egy másik alak , idősebb férfi. - Ugye tudod , hogy a te döntésed minden ?? - kérdezte a férfi. - Ez már eldőlt! A csecsemő velem marad , én fogok rá vigyázni!! - válaszolt kissé idegesen a nő. - És ugye azt is tudod , hogy meghallhatsz ?? - kérdezte ismét a férfi. - A nővérem lányáért mindent megtennék..... és meg is fogok!! Ha kell az életem árán is megmentem a kicsit! - válaszolt majd felemelte fejét.Hosszú barna haját fújta a hajnali szél. - Ez a gyermek megfogja váltani a varázslók sorsát! ha meghal , mindannyian meghalunk! - válaszolt a férfi teljesen nyugodtan. - Igen....tudom - mondta nő és ismét lehajtotta fejét. - Rám bármikor számíthatsz , ha valami kell remélem én leszek az első akinek szólsz! - mondta kedvesen a férfi , közelebb lépett a nőhöz és megpuszilta a homlokát , majd egyszempillantás alatt eltűnt. A nő is elmosolyodott és a kicsire nézett : - Mondd csak picur , mi a neved ?? - kérdezte aranyosan. A kislány nyakában egy nyaklánc lógott és ez volt bele vésve :" The Angel : Naima - Hmm... különleges neved van , biztos a nővérem adta neked! Ez volt a kedvenc nagymamánk neve is.Gyere Naima menjünk be a házba. Magához szorította a kicsit és szépen nyugodtan besétált a házba.
|