Írta: Kishori93(Halovan)

Egyszer volt egy kisváros a neve : Atraks . Ebben a városban mindenki nagyon boldog volt és sosem voltak harcok,viszályok.Mindenki jóban volt mindenkivel,de egyszer történt valami nagyon furcsa dolog ,ugyanabban a pillanatban született 4 különböző mégis nagyon egyforma kisvarázsló az egyiket Linolum-nak a másikat Mioron-nak a harmadikat Casurának a negyediket pedig Halovan-nak nevezték el.Linolum és Mioron egy kastélyba születtek ,mint ikrek de Casura és Halovan egy szegény családba.Mivel soruk ennyire különböző volt ők 4-en sosem találkozhattak.Ám a sorsuk végül még is egybe fonódott.A kisbabák gyerekek lettek ők tinivé cseperedtek majd felnőttek és éppen a 19. szülinapjukon nagy esemény történt.Egy verőfényes nyári napon pénteken ,péntek 13-án a boszorkányok és varázslók legszebb napján sárkányok támadtak a falura és mindenkit megöltek, csak a négy ifju marad meg . Linolum és Mioron lányok voltak és nem tudták mit kezdjenek ezért elbujtak egy szénarakás alatt, Casura ás Halovan férfiuk voltak de tudták hogy a sárkányok ellen nincs esélyük.Igy ők is elbujtak pont oda ahova a két lány.Igy találkoztak.Linolum és Casura között azzonal kölcsönös vonzalom alakult ki és igy volt ezzel Mioron és Halovan is.Mind a két pár összekötötte életét és elhatározták , hogy létrehoznak egy olyan iskolát amelyben a boszorkányok és varázslók biztonságban lehetnek.Ezért létrehozták az első varázsiskolát és lakóhelyük után Atraks-nak nevezték el.Érdekesség:Iskolánkat 12 féle átok védi a gonosztól ,mert mind a négyen szortak rá egy olyan átkot a gonosz ellenn 1-et amit apjuktól,1-et amit anyjuktól és 1.et amit testvérüktől tanultak.Igy 12 féle gonosz elleni átokkal már száz éve miénk a legvédettebb iskola cime.


Írta: dani3 professzor(Ha ez a pályázat nyer, ez esetben minden ház gazdagodik 25 ponttal)

Régen 1284-ben valahol a csendes óceán közepén létezett egy sziget amejen 4 varázslófalu volt. A Linolum, a Mioron, a Casura és a Halovan. A nemzetközi varázslótanács összeült Elena Valteroy vezetésével. A tanácskozás végén a 4 falu képviselői abban egyeztek meg hogy egy iskolát hoznak létre Atraks mezején, ami akkor még semminek sem számító, üres mező volt. A négy falu népe a mezőn összegyűlt. Kijelölték a hejet, és 5 évbe tellett míg létrehozták az iskolát. Vitatkozás fojt hogy vajon mi legyen az iskola neve. Vajon az elnökről Valteroy iksolának kéne keresztelni? Vagy talán valami másnak? A falu népe megegyezett és mivel Atraks mezején épült elnevezték Atraks mágustanodának. A 4 falunak nem ugyanazok voltak a céljai az iskolával. Linolum dicsőséget szeretett volna az iskolának, Mioron tudást, Casura szép életet, és Halovan pedig gyorsaságot. Így ez is problémát jelentett, de nem sokáig, míg meg nem egyeztek abban hogy alakítsanak ki az iskolán belül 4 házat a faluk neveivel ellátva. 1 év múlva azonban baj történt. A sziget vulkánja, a Romelium kitört, és jelentős károkat okozott. Nem minden varászló élte túl a kitörést. Megegyeztek hogy 1 várossá egyesítik a 4 falu megmaradt népét, és ennek a városnak a neve Capitolium lett. A baj az volt hogy most már az lett hogy ki mejik házba tartozzon, mert eddig minden falu a saját házába járt, most pedig csak 1 város van. A mágiaügyi minisztérium létrehozta a Mágikus serleget, aminek segítségével be tudták osztani a diákokat a házakba. Az Atraks mágustanoda gondjai így végül lezárultak…de ki tudja mikor lesz következő?

Írta: Jessica Palax (Casura)

Atraks kastélyában található 7 kőtáblára egy történet van felvésve, ami
kereken 1000 évvel ezelőtt játszódott:
"Atraks története

Egy ifjú, éleselméjű varázsló nagyon öreg és beteg nagyapja a halálos
ágyán feküdt. A fiatal varázsló ott térdelt szeretett rokona mellett.
A nagyapa ráemelte tekintetét és szólásra nyitotta száját.
-Kedves fiam -rebegte nehezen- te vagy... az egyetlen... unokám.
Kivételes eszed van... Senki... senki... mást nem ismerek..., aki
ennyire... értene a mágiához! -az idős férfin beszéd közben látszott,
hogy minden egyes szóval egy lépést tesz a túlvilág felé- Tudod... én
már nem... nem tehetek semmit... ezért a világért... De... de azt...
szeretném, ha te továbbadnád az összes... minden tudásodat a
náladnál fiatalabbaknak... Eeezt ezt szeretném tőled!
A nagyapa elhallgatott, de egy hosszú pillanatig még nézte a fiút... aki
akkor még csak húsz éves volt... A fiatal szeme megtelt könnyel. Sírva
mondta ezt az unoka:
-Mindent megteszek! Mindent!
De közben az öreg szeme lecsúkódott, végleg, miközben azt
suttogta: "Kérlek, István"
István, az unoka felkelt és elment az egyetlen társasághoz, ahol
szívesen látták: a barátaihoz. Elmondta nekik, hogy mit kért az utolsó
rokona.
A sátorban, amiben egy tucatnyi ember gyűlt össze, felharsant a
nevetés. Csak három ember nem nevetett Istvánon kívül. Ők
együttérzően néztek rá, míg a többiek gúnyolódtak:
-Te mit tudnál tanítani? Tudsz egyáltalán? -mondták többen is.
István ekkor többent rá, hogy csak három barátja volt eddig igazából:
Katalin, Bernadett és Ottó. Mindhármuk biztosította róla, mellette
állnak, jóban és bajban is. Kivonultak a sátorból és úgy beszélgettek:
-Ránk számíthatsz! -karolták át- Ha szeretnéd, segítünk gyerekeket
gyűjteni, akiket érdekel a mágia - javasolta Ottó.
-Nagyon köszönöm nektek! Azt hiszem már most neki kell gyűrkőznöm
ennek a dolognak. Soha nem lehet tudni, mennyi ideje van hátra az
embernek itt.
-Igazad van - helyeselt Bernadett - hol fogod őket tanítani?
-Biztosan nem itt a tanyán. Az emberek tudomást sem vesznek rólam.
Csak ti maradtatok velem. Nagyapám is elhagyott. Nincs hol laknom.
-Nálunk lakhatsz! -ajánlotta fel Ottó.
-Neem, nem fogadhatom el. Hozzátok zsúfolódjanak be a gyerekek is?
Nem szeretnélek titeket ezzel zavarni!
-Nem zava...
-Ez egyébként lényegtelen. Egy olyan hely kell, ahol kényelmesen elfér
mindenki és állandóan ott lehet lakni, nem úgy mint holmi sátrakban...
Kőből kellene építenem... varázslat segítségével. Egy nagy, csodálatos
helyet.
-Segítünk, segítünk. Akár közben minket is megtaníthatnál erre-arra -
mosolygott Katalin - azt hiszem, nekünk négyünknek egy a sorsunk:
mindig ki kell állnunk mindannyiunk mellett. Egyetértetek?
-Természetesen! -kiáltotta egyszerre a másik három.
-Akkor egyértelmű, hogy együtt csinálunk mindent! -szavalta
belelkesedve Katalin.
-Szerintem is -szólalt meg újra István- Akkor először is az új
lakhelyünket kell elővarázsolni.
A környező völgyekben kutattak hely után, míg végül megtalálták a
legmegfelelőbbet. Ott több napos munka árán létrehozták álmaik
kastélyát. Igyekezték nem túlságosan elragadtatni magukat, jó sok
tantermet és lakosztályt készítettek és négy különböző klubhelyiséget,
azért, hogy mindenki otthagyja a kézjegyét a kastélyban. Mindent
beleépítettek a kastélyba, amiről úgy érezték, hogy szükség lehet az
ottlakáshoz, a tanításhoz és a megélhetéshez. Büszkék voltak a
növénykertjükre és persze sportpályát is csináltak.
Miután kellemesen elszállásolták magukat, összeültek tanácskozni:
-Már csak a tanulók hiányoznak a kastélyból –kezdte István- Mivel mind
egyenlő emberek vagyunk, külön-külön döntsük el, hogy kiket
szeretnénk tanítani, hiszen az építés alatt a mágia legtöbb fortélyát
sikerült elmagyaráznom nektek. Mindenkinek legyen egy saját csapata
a gyerekek közül, akik majd azokban a klubhelyiségekben lesznek,
amiket mi építettünk. Kataliné A szerelmespár festményénél,
Bernadetté az egyszarvú címerpajzsánál, Ottóé A bagoly szobránál és
az enyém Az öreg sárkánynál.
Miután megegyeztek, a környező tanyákon beszélgettek gyerekekkel,
és felhozták őket a kastélyba. A tanítás nagyszerűen ment nekik, csak
azzal volt a baj, hogy négyen voltak tanárok. Miután a diákok szülei
rájöttek, hogy milyen csodálatos az iskola, egyre népszerűbb lett a
máguscsaládok körében, és mindenki elvitte Istvánékhoz a
gyermekeiket, hogy beosszák őket az egyes emberekhez és ott
tanuljanak. Majd a felnőttek és az idős diákok tanítani szerettek volna,
ezzel megoldva a tanárhiány problémáját. A segítség jól jött az
alapítóknak, mert egyre inkább elfáradtak, bár élvezték a tanítást.
Az iskola rendesen működött, Istvántól bocsánatot kért a falu. Minden
békésen zajlott.
Eme történetet István Professzor első diákja jegyzi le éppen, amint az
Igazgatók szobájában ül a négy alapítóval. Ők mesélték el nekem, mert
azt a tisztes feladatot kaptam, hogy jegyezzem le történetüket az
utókor számára. Az alapítók már megöregedtek, ezért a házaknak új
neveket adtak, így csak ez a történet fogja emlékeztetni a diákokat
arra, hogy A Linolum ház Istváné, a Casura ház Ottóé, a Mioron ház
Bernadetté és a Halovan ház Kataliné volt. Az iskolába jelenleg 460
diák jár, de szeptemberre már olyan sok diák jelezte, hogy jönni
szeretne, hogy István kedvenc serlegét elvarázsolta, hogy átvegye az
alapítóktól a házbeosztást.
Linolumos diák, Dávid, aki az Atraks nevet adta az iskolának”